Egyesület alapszabályzata

A Dunai Cement és Mészmű

Sporthorgász Egyesület

ALAPSZABÁLYA

( Módosításokkal kiemelve egységes szerkezetben)

Módosítva 2015. év december 05.-i közgyűlés határozata, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 49 Pk. 60138/1989/42. sz. Hiánypótlás tárgyú végzése alapján a 2011. évi CLXXV. törvény Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv.), a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) felhatalmazása alapján, illetve a 2013. évi CII. törvény A halgazdálkodásról és a hal élőhelyének védelméről (Hhvtv.), valamint a 133/2013 Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott végrehajtási rendelet vonatkozó előírásai figyelembe vételével.

Az Egyesület Alapszabálya a módosításokkal és a hiánypótlásokkal kiemelve egységes szerkezetbe foglalva.

Az egyesület adatai

  1. Az Egyesület neve: Dunai Cement és Mészmű Sport Horgász Egyesület

Az Egyesület rövidített neve: DCM SHE.

  1. Az Egyesület székhelye: 2600 Vác Dél Külterület 0413/3 Hrsz.

  2. Működési területe: Vác város és vonzáskörzete

  3. Az Egyesület bélyegzője: Köriratban:

Dunai Cement és Mészmű Sport Horgászegyesület. 1970.

DCM SHE. Törzsszám: 370. XV. 20

Középen: horog ábra, alatta a bélyegző száma:1.; 2.; 3.;

2.§.

Az Egyesület célja és feladatai

  1. Az Egyesület célja:

  1. A horgászsport terjesztése, népszerűsítése, a tagok horgászismereteinek fejlesztése.

  2. Az egyesület tagjai részére kedvező horgászati lehetőségek kialakítása, biztosítása.

  3. A tagok nevelése a természet szeretetére és védelmére, a horgászerkölcs- és etika szabályainak, a kulturált közösségi élet társadalmi normáinak betartására.

  4. Az egyesület tulajdonában lévő vízterület rendszeres halasítása, a rendelkezésre álló anyagi- pénzeszközök felhasználásával.

  5. A természetes vizek feletti őrködés és a vízszennyezések leküzdését célzó törvények, hatósági intézkedések megtartásának elősegítése. A saját használatú horgászvíz területén a kulturált, tiszta környezet kialakítása, fenntartása.

  6. A horgászat rendjének és szabályszerűségének biztosítása, a halállomány védelme, az orvhalászat és orvhorgászat leküzdésében a hatóságok támogatása.

  7. Horgászati és halélettani szakismeretek terjesztése, fejlesztése érdekében előadások rendezése, szakmai könyvek beszerzése, oktatófilmek bemutatása.

  8. Halfogási versenyek szervezése, rendezése.

  9. A lehetőségek szerint horgásztanya létesítése, fenntartása, a kezelésében lévő vízterületnél kultúrált pihenési, szórakozási feltételek kialakítása.

  10. Az egyesület pártsemleges szervezet, működése folyamán politikai célok elérése vagy megvalósítása érdekében sem pártokat, sem személyeket nem segít, és nem támogat.

  11. Az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,

  12. A horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,

  13. Az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése,

  14. A horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása.A természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben,

  15. A fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése.

  16. Elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák,

A saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíti a halászati törvény és horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét,

    1. Az Egyesület, céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

  1. közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,
  2. horgász versenyeket szervez,
  3. együttműködik más horgászegyesületekkel,
  4. részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében,
  5. rendszeres találkozót, rendezvényeket szervez tagjai részére,
  6. oktatásokat és előadásokat szervez a természet, a vízi környezet szeretetére és védelmére,
  7. biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,
  8. Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében,
  9. a tagság érdekei és a testületek döntése szerint horgászversenyeket és egyéb rendezvényeket szervez,

3.§.

Az Egyesület tagsága

  1. Tagsági viszony létesítése:

  1. A DCM. SHE. tagja lehet minden magyar, vagy nem magyar állampolgár, aki a belépési nyilatkozat kitöltésével, aláírásával és az egyesület elnökéhez, történő benyújtásával kéri egyesületi tagnak történő felvételét. Magára nézve kötelezően elismeri az egyesület alapszabályában és belső szabályozásaiban foglalt rendelkezéseket, és eleget tesz a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek.

  1. Az egyesületi tagnak jelentkezők között a felvétel eldöntésénél az állampolgárok között nemre, nemzetiségre, vallásra, származásra, vagyoni helyzetre és más körülményre tekintettel különbséget tenni nem lehet. Figyelembe kell venni viszont, hogy a belépni szándékozó emberi magatartása, közösséghez való viszonyulása az általános elvárásoknak megfeleljen. Magáénak vallja a sporthorgászattal kapcsolatos erkölcsi – etikai normákat, a természet szeretetét, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően a horgászat szakmai – etikai ismereteiből kötelező eredményes vizsgát tett, nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma alatt, ellene nincs érvényben más horgászegyesület által hozott horgászattól való eltiltás, fegyelmi határozat, rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel, az egyesülettel szembeni pénzügyi – anyagi kötelezettségek határidős teljesítésére.

  1. A kérelmet a közgyűlés által átruházott jog alapján az elnök terjeszti az egyesület illetékes testülete, az elnökség elé, és az egyesület rendes tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.  A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

  1. A tagfelvételi kérelmek elfogadásánál figyelembe kell venni az egyesület jelenlegi gazdasági, létesítményi körülményeit, melyek bizonyos mértékben akadályozzák, hogy korlátlan taglétszámmal működjön. A feltételek pozitív irányú változása esetén van lehetőség létszámnövelésre, a közgyűlés döntése alapján.

    1. A DCM.SHE. tagsági viszony formái:

  • felnőtt korú tag,

  • ifjúsági korú tag,

  • gyermek tag,

  • kedvezményezett helyzetű tag,

  • nem magyar állampolgár tag,

  • tiszteletbeli tag,

  • pártoló tag,

  • jogi személy egyesületi tag,

  • kettős tagság.

  1. A felnőtt korú tagoknál életkori korlátozás nem áll fenn, az egyesületnek – ha más kizáró ok nincs – saját elhatározásuk szerint lehetnek tagjai

  2. A felnőtt korú tagok az egyesület vezetői tisztségviselői helyére – amennyiben kizáró ok nem áll fenn – választhatók.

  3. Ifjúsági tagsági viszonyt az egyesülettel a 14 – 18. Év közötti fiatalkorúak létesíthetnek. A 18. Életév betöltése az adott év december 31.-ig számít.

  4. Az egyesületnél az ifjúsági jogok és kedvezmények illetik meg. Jogosultak az egyesületi közgyűléseken részt venni, ott tanácskozási, indítványtételi és szavazati jogukat gyakorolni.

a. Mivel a hatályos törvények szerint a jogi cselekvőképesség a 18. életév elérésével kezdődik, kiskorú egyesületi tag az egyesület felelős vezetőjévé, tisztségviselőjévé nem választható, mert a polgári jog szabályai szerint az egyesületet harmadik személlyel szemben, vagy a hatóság előtt nem képviselhet

b. Az ifjúsági tagsági viszonyt létesítő fiatalkorúak részére az egyesület tagdíjfizetési és közösségi munkavégzési kedvezményt biztosít. Ifjúsági egyesületi tagdíj a felnőtt korú tagság mindenkori tagdíjának 50%-a, az esetleges munkavégzési kötelezettség óraszáma pedig a felnőttek részére meghatározott óraszám fele. Ugyancsak részesülnek az egyesület útján a HE.- k Szövetsége és más szervezetei által, a horgászattal kapcsolatban részükre nyújtott horgászjegyek árkedvezményében

c. Az ifjúsági tagok horgászeszköz használatát és a halak kifogását az ’’állami horgászjegyben” valamint a ’’fogási naplóban” rögzített korlátozó rendelkezések szabályozzák, betartásuk az egyesület ifjúsági tagjaira kötelező érvényűek.

d. Az egyesületnek 14. életévük betöltéséig, gyermek tagjai is lehetnek. Ennek létesítéséhez elengedhetetlen feltétel a szülői beleegyezés. Gyermek horgásztag egyesületi tagdíjat nem fizet, azonban állami horgászjegy váltása részére is kötelező. Gyermekhorgász csak felnőtt felügyelete alatt, az állami horgászjegyen felsorolt korlátozások, betartásával horgászhat.

Az egyesületnél a horgászjegyet váltó névjegyzéken nyilvántartásba kell venni.

  1. Az egyesületi tagok közvetlen hozzátartozói (feleség, élettárs, nyugdíjas korú szülő, csökkent munkaképességű, rokkant) az egyesülettel kedvezményezett szolgáltatási kötelezettségű tagsági viszonyt létesíthetnek. A kedvezményezettség anyagi jellegű és közösségi munkavégzési kötelezettségekre terjed ki. Mértéke egyező az ifjúsági korú tagok kedvezményeivel.

A horgászat folytatásával kapcsolatos korlátozások ugyanazok, mint az ifjúsági tagok eseté

ben. A kedvezményezett tagok közgyűlésen való részvétele, felszólalási, indítványtevői,

választási és választhatósági joga (ha kizáró ok nincs) nem korlátozott.

A kedvezményezettség megadásáról tagfelvétel (kérelem) benyújtásakor első fokon az egye

sület elnöksége dönt. Elutasítás esetén az érintett személy az egyesület közgyűléséhez felleb

bezhet. A közgyűlés határozata ellen – törvénysértés esetén – a Budapest Környéki Törvény

székhez – nyújthat be keresetet.

  1. Az egyesületnek tagja lehet nem magyar állampolgárságú személy is, amennyiben kéri egyesületi tagfelvételét, magáénak vallja az egyesület célkitűzéseit, segíti azok megvalósítását és teljesíti az egyesülettel szembeni anyagi – pénzügyi kötelezettségei

  1. Az egyesület – a lehetőségek figyelembevételével – természetes és jogi személyekkel pártoló tagsági viszonyt létesíthet. A pártoló viszony kialakításakor arra kell törekedni, hogy olyan személy legyen, aki az egyesület működéséhez hathatós anyagi támogatást, az egyesületnél végzendő munkákhoz szakmai, elvi segítséget tud nyújtani.

A pártoló jogi személy egyesületi tagot a közgyűlésen az általa delegált személy képviseli. A

pártoló tagot a közgyűlésen tanácskozási, kedvezményezési és javaslattételi jog illeti meg,

azonban a döntésekben szavazati joga nincs.

  1. Egyesületnek jogi személy tagja is lehet.

A jogi személy tag kötelezettsége, hogy a rendelkezésére álló anyagi – technikai esz –

közökkel segítse az egyesület tevékenységét, napi életében felmerülő problémák meg

oldását, célkitűzéseinek megvalósítását.

Ehhez támogatást nyújthat:

  • a napi ügyek intézéséhez szükséges helyiség, fűtés, világítás, stb. térítés nélküli biztosításával,

  • közgyűlések megtartásához térítési díj mellőzésével megfelelő helyiség, terem, szükséges berendezés rendelkezésre bocsátásával,

  • az egyesület működésének egyéb területein (gépírói feladatok, postai költségek, gépkocsis szállítási feladatok, stb.) történő segítségnyújtással, a feladatok megoldásában, költségek csökkentésében.

  • az egyesület horgászvíz területének hasznosításában, karbantartásában, környezeti alakításában, kulturáltságának fejlesztésében.

A jogi személy tag – az egyesületi tagokhoz hasonlóan – tagdíjat fizet.

A jogi személy tag képviselője útján vesz részt az egyesületi élet munkájában, közgyűlésein.

Képviselőjét a jogi személy delegálja (nevezi meg), akit az egyesület közgyűlésein indítványozási, ja vaslattételi és szavazati jog illeti meg.

A jogi személy tag képviselője – ha az egyesület rendes tagja – az egyesületi tisztségek betöltésére összeférhetetlenségi aggály miatt nem választható.

A jogi személy taggal a tagsági viszony létesítése az egyesület elnökségének hatáskörébe tartozik,

ennek létrejöttéről azonban a közgyűlésnek köteles beszámolni.

A tagsági viszony létrehozásakor a jogi személy tag jogainak és kötelezettségeinek részletkérdéseit külön megállapodásban kell rögzíteni és annak egy példányát az alapszabályhoz kell csatolni!

Az egyesületnél kettős tagsági viszonyt létesíthet az a személy, aki más horgászegyesületnek a tagja,

azonban a DCM. SHE – nél is tag akar lenni. A kettős tagokra ugyanazok a kötelezettségek és jogok ér

vényesek, mint aki csak a DCM. SHE. tagja.

A kettős tagság létesítésének kérelmi, döntési befolyása megegyezik a tagfelvételre vonatkozó szabá

lyozással.

4.§.

Tagfelvétel, tagsági viszony felújítása.

  1. A DCM Sport Horgászegyesülettel tagsági viszony létesítése a jelentkező által kitöltött az egyesület elnöknek benyújtott tagfelvételi kérelemmel kezdeményezhető.

  1. Tagsági viszony jöhet létre:

  1. új tagként való felvételt kérővel,

  2. más egyesülettől átigazoló horgásszal,

  3. hosszabb ideje tagságát szüneteltető, volt egyesületi taggal.

  1. Az a személy, aki még horgászismeretekből nem vizsgázott, a 133/2013. VM- rendelet 21. § (1) szerint állami horgászvizsgát köteles tenni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon, vagy az általa kijelölt egyesületi vizsgabizottságok előtt, mert állami horgászjegyet csak ezután válthat.

  1. Tagfelvételi kérelem teljesítésében – a közgyűlés felhatalmazása alapján – az egyesület elnöke jogosult dönteni. Döntés előtt meg kell vizsgálni, hogy a jelentkező megfelel-e az egyesületi tagsággal kapcsolatos alapszabályi követelményeknek.

  1. A tagsági viszony keletkezésének időpontja megegyezik az elnökségfelvételre vonatkozó jogerős döntésének időpontjával.

  1. Amennyiben az elnökéga felvételi kérelem tárgyalásakor elutasító határozatot hoz, a belépését kérő személy jogosult panasszal fordulni az egyesület közgyűléséhez, mint másodfokon eljárni jogosult egyesületi szervhez. A panaszt írásban, a vezetőség elutasító határozatát követő 30 napon belül kell benyújtani.

  1. A panaszról a benyújtást követő legközelebbi közgyűlés dönt. A közgyűlés döntése ellen – mivel az az egyesület legfelsőbb szerve – jogorvoslásnak nincs helye.

A döntés felülvizsgálatát a panaszos a Pest Megyei Főügyészségtől kérheti, amennyiben az eluta

sítást jogszabálysértőnek tartja.

  1. Az egyesület tagja lehet az, aki más horgászegyesületi tag, de át akar lépni a DCM. SHE tagjai sorába, amennyiben az alapszabályi követelményeknek megfelel és vállalja az egyesületi kötelezettségek teljesítését. Átigazoláshoz a “Nyilatkozat” kitöltése, és az egyesület elnökéhez történő benyújtása szükséges. Az átigazolásban való döntés joga első fokon az elnökség hatáskörébe tartozik.

  1. Az egyesületi tagságát felújíthatja az, aki szüneteltetését előzőleg írásban bejelentette az egyesület elnökének. A felújítás feltétele, hogy a felújítást megelőző év egyesületi tagdíja a tárgyévi tagdíjjal együtt befizetésre kerüljön.

  1. A felújítási szándékot az egyesület elnökével előzetesen közölni szükséges a tárgyév június 30-ig, a következő évre vonatkozóan, a tag horgászjeggyel történő ellátásának biztosíthatósága miatt.

5.§.

Horgászigazolvány és tagnyilvántartás

  1. Az egyesülettel tagsági viszonyt létesítő személy részére a MOHOSZ által rendszeresített EU által elfogadott horgászigazolvány kerül kiadásra.

  1. Az igazolvány tartalmazza a horgász fontosabb személyi adatait, az egyesületi tagsági viszony létesítésének időpontját, annak évenkénti meghosszabbításával érvényességét, a kötelező horgászvizsga megtörténtét.

  1. Az Etv. rendelkezik arról, hogy az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezzen!

  2. A törvényességi követelmény betartása érdekében az egyesület a tagsági viszonyt, az abban bekövetkező változásokat nyilvántartja. A nyilvántartás alapja egy országos számítógépes tagnyilvántartó program, a SZÁK program.

  1. A horgászigazolvány kiállításának, kiadásának és a tagnyilvántartás vezetésének részletes szabályozását a DCM. SHE szabályozza

6.§.

Az egyesületi tagok jogai és kötelességei

Az egyesület vezető tisztségviselőinek elsődleges kötelessége gondoskodni és biztosítani, hogy az egyesület tagjai, a tagsági viszonyból eredő jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.

  1. Az egyesületi tagok jogai:

  1. Az egyesület minden tagja – amennyiben az Etv. rendelkezései szerint kizáró ok nem áll fenn – választhat és egyesületi tisztség viselésére választható.

  2. Minden tagnak egy szavazati joga van.

  3. A szavazásra jogosult tag nem élhet jogával fegyelmi ügyének tárgyalásakor, sem olyan ügyben, amelyben egyedül érdekelt (pl.: jutalom, kitüntetés, stb.) megszavazása.

  1. Minden tagnak joga az egyesület közgyűlésein, különböző fórumain, vitaülésein való részvétel és azokon tanácskozási, indítványozási, felszólalási, bírálati jogait gyakorolni.

  1. Jogosult az egyesület vezető tisztségviselőihez, felügyelő bizottságához kérdéseket intézni az egyesület ügyvitelével, anyagi javak felhasználásával, az egyesületi életet érintő más témákkal kapcsolatban.

  1. Joga, hogy részt vegyen az egyesület különböző rendezvényein (bemutató, előadás, filmvetítés, versenyek, kiállítás, stb.).

  1. Jogosult igénybe venni az egyesület szolgáltatásait (állami és területi horgászjegyek biztosítása, a területi engedélyen feltüntetett vízterületeken horgászat folytatása, az egyesület felszereléseinek, berendezéseinek használata).

  1. Horgászni az jogosult, akinek állami horgászjegye és az adott vízterületre engedélye van. Ez vonatkozik házastársára, más családtagra és a vendégre is.

  1. Igényelheti az egyesületi közgyűlés által elfogadott kedvezményeket, az ott meghatározott feltételek és az Alapszabályban rögzített korlátozások szerint.

  1. Joga, hogy kora, szakmai ismeretei, egészségi állapota, szociális helyzete figyelembevételével személyesen közreműködjön az egyesület céljainak megvalósításában.

  1. A tag joga, hogy ha ez egyesület valamely szerve vagy tisztségviselője törvénysértő határozatot hoz, amely sérti a tagok jogait, jogos érdekeit, a törvénysértő döntés elleni jogorvoslatért a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Szakág I. fokhoz nyújtson be keresetet. A keresetindítás feltétele, hogy a támadott határozat törvénysértő legyen és a benyújtó érvényes egyesületi tagsággal rendelkezzen. A tag jogával a törvénysértés tudomására jutásától számított 30 napon belül élhet.

  1. A tag joga, hogy az egyesület elnökségétől írásbantagságának szüneteltetését kérje.

  1. Ha az egyesület alapszabálya pártoló tagságot hoz létre, úgy az ilyen tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, ha pedig tiszteletbeli tagságot, úgy az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt. Szavazati joggal nem rendelkezik és vezető tisztségviselővé nem választható ( Ectv. 2011.évi CVXXV. 4§.(5) bekezdés.

  1. Az egyesületi tagok kötelességei

  1. Minden tagnak erkölcsi kötelessége, hogy támogassa, segítse az egyesület alapszabályában és más határozataiban megfogalmazott, törvényességet nem sértő célkitűzések elérését, amelyek biztosítják tagdíjat fizetni az egyesület alapszabályában rögzítettek szerint.

  2. A tag erkölcsi kötelessége, hogy személyesen részt vegyen az egyesület közgyűlésén, rendezvényein és segítse azok eredményességét.

  3. Minden tagnak kötelessége az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint ellátni.

  4. A tag köteles az országos- és a helyi horgászrend előírásait horgászat közben betartani.

  5. Aki a horgászrendekben foglalt rendelkezéseket nem tartja meg, az egyesület arra jogosult szervezete felelősségre vonja.

  6. A tag kötelessége horgászattal kapcsolatos szabályok és a horgászrend megsértőjének figyelmét felhívni az elkövetett szabálytalanságra és arról az illetékes szervnek (halőr, vezető tisztségviselő, stb.) tájékoztatást adni.

  7. Köteles a fogási eredménynaplót az abban leírt törvényi előírás szerint vezetni és a rajta feltüntetett határidőig a kiállító egyesületnek leadni. Aki ennek a kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a fogási naplóját nem adja le az előírt határidőig, és ez által a törvényi előírási kötelezettségének így nem tesz eleget, a következő évben állami horgászjegyet és a horgászathoz szükséges egyéb okmányt nem kaphat.

A szankció alól felmentést kaphat az, aki kötelességének azért nem tudott eleget tenni, mert abban önhibáján kívüli okok akadályozták (külföldi kiküldetés, kórházi kezelés, illetve betegség, büntetés végrehajtás, stb.). A mulasztás elkövetésében a saját hibát, mint felelősségre vonhatóság előfeltételét az elnökség jogosult megállapítani és minősíteni.

  1. A tag kötelessége a halállomány védelme, a horgászvizek, a természeti környezet tisztaságának megőrzése, a környezet- és vízszennyeződések észlelésekor az érintett állami szervek, valamint az egyesület vezető tisztségviselőjének értesítése, a környezetvédelmi munkában való részvétel.

7.§.

Az egyesületi tagdíj fizetésének a rendje

  1. Az egyesület tagjai – a gyermekhorgász tagok, a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok kivételével – egyesületi tagdíjat fizetnek, melynek összegéről az egyesület közgyűlése határoz és azt a közgyűlési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A tagdíjfizetési kedvezmény megadására, kedvezményezettek körére, mértékére az alapsza-

bály rendelkezései a mérvadók.

  1. A tagdíj és egyéb díjak befizetése az egyesület pénztárába történik a tárgyév január 1-től – július 30-áig terjedő időszakában, a vezetőség munkarendje szerinti fogadónapokon.

  1. A fogadónapok naptári meghatározása az elnökség jogkörébe tartozik. Ezt a közgyűlésen

kihirdeti, az egyesület irodahelyisége előtt pedig kifüggeszti.

  1. Az egyesületi tagdíjon kívül egyéb díjak (csoporttagdíj, halasítás, területi engedély, stb.) befizetési határideje a meghatározott időponttól eltérő is lehet.

Ennek eldöntése az elnökség javaslata alapján az érintettek csoportgyűlésének joga.

  1. A tagdíj befizetése a 2. pont szerinti határidőig a tárgyévi tagsági viszony fenntartását jelenti. Aki tagdíj befizetési kötelezettségét a jelzett időpontig saját hibájából nem teljesíti fel kell szólítani a fizetési kötelezettség elmulasztására. Amennyiben a tag bizonyíthatóan igazolja, hogy a mulasztásban nem vétkes, az elnökség joga eldönteni a tagsági viszony további fenntartását.

  2. (A tag önhibáján kívüli okoknak kell tekinteni az alapszabály. VII. fej. 7. pont (2) bekezdés meghatározásait.)

  1. A tagdíjbefizetéssel a tagsági viszony fenntartása egy naptári évre érvényes. Akinek a tagsága bármilyen okból a tárgyévben megszűnik, vagy megszünteti, a befizetett tagdíjat vagy annak egy részét sem igényelheti vissza.

  1. Az a személy, aki az egyesülettel év közben létesít tagsági viszonyt, belépési ügyében történő döntésekor köteles a tárgyévre a közgyűlés által meghatározott tagdíj összegét befizetni.

  1. Az egyesületi tagsági viszony felújításának feltétele – amennyiben hatályos kizáró ok nem áll fenn – a tárgyévi és az azt közvetlenül megelőző évi, közgyűlés által megállapított tagdíj befizetése.

  1. A tagdíj befizetési időpontjának halasztásában vagy meghatározott összegének mérséklésében, a tag írásbeli kérelme, indokainak vizsgálata és az elnökség javaslata alapján az egyesület közgyűlésének van döntési joga.

  1. Az egyesület tagja az egyesületnél csak akkor válthat horgászatra jogosító állami és területi horgászokmányokat, ha kitöltött és aláírt nyilatkozatban megerősíti büntetlenségét, hogy ellene nem folyt és nem folyik fegyelmi eljárás, a tárgyévre esedékes egyesületi tagdíját befizette, vagy részére a közgyűlés tagdíjfizetés alóli felmentő határozatot hozott.

  1. A tagsági díjfizetési kötelezettség megszűnik elhalálozás, kilépés, törlés, kizárás következtében, illetve az egyesület jogutód nélkül megszűnése esetén, azonban a már befizetett tagdíj vissza nem követelhető.

8.§.

A tagsági viszony megszűnése

  1. Az egyesülettel létesített tagsági viszony megszűnhet a tag és az egyesület akaratától függetlenül, az egyesület egyoldalú elhatározása alapján, valamint a tag egyoldalú akaratából.

  1. A tagsági viszony megszűnik:

  1. elhalálozás következtében,

  2. kilépéssel,

  3. kizárással,

  4. az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

  1. Az elhalálozás miatti tagsági viszony megszűnése önálló megszűnési jogcím, amely a tag és az egyesület akaratától függetlenül következik be. Ennek okán a tagnyilvántartásban a tagsági viszony megszűnéseként törlés nem jegyezhető be.

  1. Az egyesület tagja önkéntes elhatározással, kilépéssel megszüntetheti tagsági viszonyt. A kilépni szándékozó elhatározásáról írásban köteles értesíteni az egyesület elnökét. Kilépési szándékát a tag bármikor bejelentheti, a tagsági viszony azonban a nyilatkozat kézhezvételét követő hónap utolsó napján szűnik meg. A tagságból folyó kötelezettségeket a tagsági viszony megszűnéséig teljesíteni kell. A kilépés bejelentésével, a már befizetett tagdíj nem követelhető vissza. A kilépést a tagnyilvántartásban “kilépett” bejegyzéssel kell rögzíteni.

  1. Felmondás: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte

  1. A tagsági viszony kizárással megszüntethető, amennyiben az egyesület erre illetékes szervezete jogerős határozatában ilyen döntést hoz. A kizárás oka azonban csak súlyos fegyelmi vétség lehet. Kizárási határozatot tagok esetében első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon a közgyűlés hozhat az elnökség vizsgálata és írásbeli javaslata alapján.

Az egyesületvezető tisztségviselői kizárási ügyében első fokon a közgyűlés dönthet.

  1. Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ennek megfelelően a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását , annak okát, bizonyítékait, a tagnak joga van észrevételeinek előadására írásban illetve a döntéshozó szerv előtt is megteheti ezt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

  1. A kizárással sújtott tag – amennyiben a másodfokon hozott határozat törvénysértő – a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Budapest Környéki Törvényszékhez benyújtott keresettel megtámadhatja, ez azonban a határozat végrehajtására nem halasztó hatályú.

  1. Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.

 

  1. Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

  1. Megszűnik a tagsági viszony abban az esetben, ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik.

9.§.

Az Egyesület szervezete, hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

  1. A DCM. SHE. szervezetének kialakítása az egyesület közgyűlésének jogkörébe tartozik.

Ezt a jogot más szervezetre, vagy személyre nem ruházhatja át, azt helyette más nem gyakorol-

hatja. Az egyesület már meglévő szervezetének változtatása, új szervezet kialakítása csak az Alap

szabály egyidejű módosításával valósítható meg.

  1. A Dunai Cement és Mészmű Sport Horgászegyesület szervezete:

  1. a közgyűlés

  2. az elnökség,

  3. a felügyelőbizottság,

  4. a fegyelmi bizottság,

  5. az egyesület horgásztaván, az egyesületen belül működő tócsoport,

  6. társadalmi halőr csoport,

  7. az egyesületi küldött a megyei szövetségi küldöttgyűlésre

10.§.

A közgyűlés

  1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve:

Az egyesületi tagok összessége.

A közgyűlés dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben.

A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására

jogosult által meghívottak és szabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal

rendelkező személyek vehetnek részt. Minden más szerv a közgyűlésnek alárendelten működik és

a tagság egészének tartozik felelősséggel.A közgyűlés hatáskörét a törvény (Etv.) és az alapsza-

bály rendelkezései határozzák meg.E rendelkezésektől csak a törvény felhatalmazása alapján

vagy az alapszabály módosítása után lehet eltérni.

Az egyesület közgyűlésének hatásköre: ( Ptk 3:74§ szerint.)

  1. az alapszabály módosítása;

  2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

  4. az éves költségvetés elfogadása;

  5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása;

  6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

  7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;

  8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy másegyesületi szervek tagjai ellen kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

  9. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

  10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

  11. a végelszámoló kijelölése.

  12. az egyesület elnöksége, illetve különböző bizottságai által hozott döntések, határozatok ellen benyújtott kifogások, jogorvoslási panaszok elbírálása, a jogszabályt vagy az alapszabály rendelkezéseit sértő határozatok megváltoztatása, vagy megsemmisítése,

  13. az egyesületi évi tagdíj és más díjak összegének megállapítása, döntés a kedvezmények és kedvezményezettek köréről,

  14. Az év közbeni új tagfelvételi kérelmek elbírálási jogát átruházza az egyesület elnökére.

  15. valamilyen okból betöltetlenné vált tisztségviselői helyre időközi választás.

  1. A közgyűlést az elnökség évente legalább egyszer hívja össze: ahol értékeli az egyesület elmúlt évi tevékenységét és meghatározza a következő év feladatait. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 (tizenöt) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés.

    1. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

      1. közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye,

      2. közgyűlés időpontja,

      3. közgyűlés helye,

      4. napirendi pontok,

      5. figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,

      6. a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

11.§.

A közgyűlés működési rendje

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

  3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó

körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszünteté

séről dönteni.

  1. A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

  2. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő egy óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.

  3. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

  4. Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a – az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a közgyűlés összehívásáról.

  5. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja, a pártoló és a tiszteletbeli tag, valamint a gyermekkorú tag kivételével.

  6. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

  7. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  1. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.

  2. Nem lehet a másodszorra összehívott közgyűlésen előterjeszteni az eredeti meghívón, “egyéb” napirendben szereplő ügyeket, ha ezek nem csak tájékoztató jellegű bejelentések, hanem a tagságot érintő olyan jogok vagy kötelezettségek, amiben a közgyűlésnek szavazni kell. Alapszabály ellenes az is, ha bármely tag javaslatára a közgyűlés megtárgyal, és döntést hoz olyan ügyben, amely az egész tagságot érinti.

        1. A közgyűlés munkáját a levezető elnök vezeti. Megadja, indokolt esetben megvonja a szót, bezárja a vitát, szükség esetén elrendeli a szavazást. A közgyűlés munkáját szükség esetén felfüggesztheti, legfeljebb 8 napra elhalaszthatja és berekesztheti.

A levezető elnöknek joga és kötelessége figyelmeztetni és rendre utasítani azt a tagot, aki visel

kedésével a közgyűlés rendjét zavarja. Indokolt esetben távozásra szólíthatja fel és egyben az

ügyben fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

A közgyűlési meghívón feltüntetett ügyeket, határozati javaslatokat és indítványokat a megbízott

előadó ismerteti. Ezután bármely tag hozzászólhat az előadottakhoz, és indítványt tehet a javaslat

elfogadására, vagy elvetésére.

Az ügyrend előadóját a felszólalások befejezése után zárszó illeti meg.

  1. A vita lezárása után az előterjesztett javaslatokról a közgyűlés általában nyílt szavazással, szótöbbséggel dönt.

A határozatképes közgyűlés szótöbbséggel kötelező érvényű testületi döntéseket hoz, amelyek a

tagság egészére kötelező érvényűek.

  1. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntés

hez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata

szükséges

  1. A közgyűléssel, egyidejűleg az érintett személyek részvételével kerül megtartásra a tócsoport taggyűlése is.

12.§.

A szavazás rendje a közgyűlésen.

  1. A határozatképes közgyűlés döntéseit szavazással hozza meg, amely lehet: nyílt vagy titkos, egyszerű, illetve minősített szótöbbségű.

      1. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveinek megválasztása nyílt szavazással történik.

      1. Titkos szavazást kell elrendelni bármely döntést igénylő ügyben, amikor:

        1. a közgyűlésen megjelent tagok egyharmada ezt indítványozza,

        2. a közgyűlés döntésére váró kizárási és egyesületi tisztségből törté­nő visszahívási ügyekben,

        3. a vezetőség, vagy az egyesület más szervei által hozott, a jogszabály, illetve az Alapszabály rendelkezéseit sértő döntések megváltoztatására vagy megsemmisítésére kell határozatot hozni,

        4. a közgyűlés levezető elnöke azt elrendeli.

  1. A titkos szavazást megfelelően elő kell készíteni:

    • a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel háromtagú szavazatszedő bizottságot választ,

    • a szavazáshoz lebélyegzett szavazólapokat kell előkészíteni és ki­osztani a szavazásra jogosult tagoknak,

    • biztosítani kell megfelelő urnát és alkalmas helyiséget a végrehajtáshoz,

    • a közgyűlés elnöke ismerteti a szavazás lefolyását, valamint, hogy érvényes vagy érvénytelen a leadott szavazat.

Minden szavazásra jogosult tagot csak egy szavazat illet meg és azt csak személyesen, gyako-

rolhatja.

  1. A titkos szavazás végrehajtása után a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja, hogy mennyi az érvényes és mennyi az érvénytelen.

Elkészíti a szavazás jegyzőkönyvét, amely tartalmazza:

    • a titkos szavazás idejét, helyét, tárgyát,

    • a szavazásra jogosultak összlétszámát,

    • a leadott szavazatok számát,

    • az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

    • a szavazás eredményességét.

A szavazás akkor tekinthető eredményesnek és a határozat érvényesnek, ha:

  1. egyszerű szavazattöbbségű ügyben a határozatképes közgyűlés szavazni jogosult tagjainak legalább 50 %-a plusz egy fő szavaz a javaslat mellett,

  2. minősített szavazáskor a közgyűlésen jelenlévő, szavazni jogosult tagok háromnegyed része szavaz érvényes szavazattal az előterjesztett javaslatra.

A szavazatszedő bizottság munkájának befejeztével a közgyűlés elnöke ismerteti a szavazás ered

ményét és a határozatokat.

  1. Minden közgyűlésről, akár határozatképes, akár határozatképtelen, jegyzőkönyvet kell készíteni.

  1. A határozatképes közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza:

    • a közgyűlést tartó egyesület nevét,

    • a közgyűlés helyét, időpontját, tárgyát

    • az egyesület taglétszámát,

    • a közgyűlésen megjelentek számát,

    • a meghívott külső szervek képviselőinek nevét, tisztségét,

    • a közgyűlés levezető elnökének nevét, tisztségét,

    • a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét,

    • a napirendi pontok hozzászólóinak nevét és a hozzászólásokat, bejelentéseket,

    • választás esetén a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,

    • a szavazás titkos vagy nyílt voltát,

    • a szavazás eredményét,

    • a hozott határozatokat.

A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, az elnök által a közgyűlés

meg nyitásakor felkért 2 tag pedig – a közgyűlést követő 15 napon belül hitelesíti.

  1. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

    1. a meghívó egy példányát,

    2. a közgyűlés jelenléti íveit,

    3. mindazon beszámolók, iratok egy-egy példányát, amelyeket a közgyűlésen ismertettek,

    4. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

  1. A jegyzőkönyvet az egyesületnél iktatni kell és az irattárolás szabályai szerint, kell megőrizni.

A hozott határozatokat sorszámozni kell, előjegyezni a végrehajtásért felelős személy megjelölé

sével.

  1. A határozatképtelen közgyűlésekről is kell jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a határozatképtelenség okát.

13.§.

A rendkívüli közgyűlés.

  1. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amikor az Etv. meghatározása szerinti feltételek bekövetkeznek.

E szerint rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt:

    1. az egyesület tagjainak legalább egyharmada kéri, az ok és cél megjelölésével, illetve

    2. az egyesület tagjai közül legalább 60 rendes tag kéri az ok és a cél megjelölésével,

    3. a Budapest Környéki törvényszék elrendeli,

    4. a törvényességi felügyeletet gyakorló Pest Megyei Főügyészség kezdeményezi óvás elbírálása céljából,

    5. az ok és cél megjelölésével az egyesület vezetősége, vagy az ellenőrző bizottsága, vagy a fegyelmi bizottsága kezdeményezi.

      1. A tagság által kért összehívás esetében a kezdeményezést alá kell íratni legalább annyi rendes taggal, ahány fő jogosult kezdeményezni a rendkívüli közgyűlés összehívását. A kezdeményezést az egyesület elnökségéhez kell eljuttatni. Az elnökség ellenőrzi a kezdeményezés törvényességi feltételeinek meglétét. Amennyiben azok megfelelnek az alapszabály. erre vonatkozó kitételeinek, 30 napon belül intézkedik a közgyűlés összehívására, megteremti a megtartás feltételeit. A közgyűlés napirendjének beszámolójáról az összehívást kezdeményezők kötelesek gondoskodni.

  1. Ha a Bíróság rendeli el a közgyűlés összehívását, határozatában intézkedik, hogy mennyi időn belül kell összehívni és a közgyűlésnek milyen kérdéseket, kell megtárgyalni.

  1. A közgyűlés megtartásával kapcsolatban az egyesület elnökségére hárul:

    • a meghívók elkészítése, kiküldése,

    • helyiség biztosítása,

    • a tagságon kívüli meghívandók értesítése,

    • a beszámoló elkészítése,

    • a közgyűlés napirendi pontjainak megfelelően előadók felkérése,

    • a közgyűlés anyagi fedezetének biztosítása.

  1. Az egyesület választott szervei által kezdeményezett rendkívüli közgyűlés összehívására az Etv. 11. §.(2) bekezdése ad lehetőséget, amikor úgy rendelkezik, hogy a közgyűlést szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni.

  2. Amennyiben a közgyűlés összehívását nem az elnökség, hanem az egyesület más választott szerve kezdeményezi, az összehívás előkészítése, végrehajtása, feltételek biztosítása és a megtartás levezetése az elnökség feladata. A napirend beszámolójának elkészítése, előadó állítása a kezdeményező kötelessége.

14.§.

A DCM Sport Horgászegyesület elnöksége,

a vezetés működési hatásköre

  1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség tagjait és elnökét a közgyűlés választja öt évre.

A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatal

mazása alapján.

Az elnökség tagjai:

Elnök

Elnökségi tag (Titkár)

Elnökségi tag (Gazdasági felelős)

(Nevesítés teljes bizonyító erejű magánokiratban történik, a felsorolás, mellékletben.)

  1. Az elnökség – a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével – az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

  2. Az elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet. Az elnökség a tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek.

  3. Az elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.

  1. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

  1. Az egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az elnök önállóan képviseli, de ezen jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.

  2. Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.

  3. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az egyesületet az elnökség két tagja együttesen is képviselheti.

  1. A vezető tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.

  1. A tisztségviselőket ugyanarra a tisztségre legfeljebb háromszor öt évi időtartamra lehet választani.

  1. Tisztségviselői helyre választható az a személy, aki:

  • tagja az egyesületnek,

  • megfelelő szakmai ismerettel és gyakorlattal, szervezőkészséggel rendelkezik, ismeri az egyesületi tevékenységet, szabályozó jogszabályokat. Alapszabályt és más belső szabályokat.

  • a tagsággal szemben udvarias, szívélyes magatartású,

  • nagykorú, teljes cselekvőképességű, képes az egyesületet harmadik személyek felé teljes jogkörrel képviselni,

  • magyar állampolgár,

  • a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva,

  • nem áll vezetői tisztségből elmozdítást, illetve kizárást kimondó fegyelmi határozat hatálya alatt,

  • a vezetőség más tagjaival kapcsolatban mentes az összeférhetetlenség feltételei alól (házastársi, élettársi viszony, egyeneság­beli rokonság).

  1. Nem választható tisztségviselőnek az egyesületben az a tag, aki az alapszabályban rögzített bármelyik feltételnek nem felel meg. Tehát:

  • nem tagja az egyesületnek,

  • nem nagykorú, korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőkép­telen,

  • el van tiltva a közügyek gyakorlásától,

  • nem magyar állampolgár,

(kivéve az Etv. 8.§ – ban meghatározott eseteket),

  • az egyesületnél ugyanabba a tisztségbe negyedik alkalommal kerülne,

  • a többi tisztségviselővel szemben valamilyen összeférhetetlenségi feltétel áll fenn.

15.§.

A vezető tisztségviselők választásának szabályai.

  1. Az elnökség alapszabályban felsorolt tagjait,

  • a felügyelő bizottságot,

  • a fegyelmi bizottságot,

  • Horgászegyesületek Pest Megyei Szövetségének közgyűlésére az egyesület küldöttjét,

Az egyesületnél létrehozott tisztségek betöltőit,

  • a horgászmestert

  • tagi és versenyszervezőt

az egyesület határozatképes közgyűlése választja öt évre nyílt szavazással.

  1. A választáshoz meg kell teremteni annak feltételét, hogy az egyesület minden tagja véleményét nyilváníthassa a közgyűlési szavazás előtt.

Az egyesületi tisztségre történő jelölés előterjesztését meg kell, hogy előzze a tagság véleményé

nek meghallgatása, összegyűjtése, összegzése. Ezt a tevékenységet a választást megelőző közgyű

lésen megválasztott öt tagú jelölőbizottság végzi.

  1. A közgyűlésen a jelölőbizottság elnöke, rövid jellemzéssel kiegészítve, előterjeszti a tagság összegzett véleményére alapozott javaslatát a megválasztandó tisztségviselőkre.

  1. A jelölés előterjesztését követően a közgyűlés elnöke megkérdezi a közgyűlés résztvevőitől, hogy a jelölteken kívül van-e más javaslatuk. Amennyiben ilyen van, az érintett tisztséghez a javasolt személyt feljegyzi.

  1. A közgyűlés a jelölés befejezését követően a levezető elnök kérdésére a jelölés sorrendjében külön-külön szavaz az egyes tisztségek betöltésére javasolt személyekről.

  1. A szavazás kézfelemeléssel, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.

  1. A tisztségre megválasztottnak kell tekinteni a jelöltet, ha a határozatképes közgyűlés ötven százalékának, plusz egy főnek a szavazatát megkapta.

  1. A választás befejeztével az elnök a szavazás eredményének ismertetésével név szerint kihirdeti az egyes tisztségekre választott személyeket.

16.§.

Az egyesületi tisztség megszűnése.

Az egyesületben viselt tisztségekben a megválasztott tagok funkciója megszűnik, ha:

  1. Letelik a tisztségviselésre az Alapszabályban meghatározott időtartam.

  1. A megbízatás időtartamának lejárta előtt a tisztségviselő:

  1. egyesületi tagsági viszonya megszűnik,

  2. lemond a viselt tisztségről, A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

  3. a tisztség betöltését kizáró ok következik be,

  4. a tisztségviseléssel kapcsolatos összeférhetetlenség áll elő,

  5. a tisztség ellátását tartósan fennálló ok akadályozza,

  6. tisztségből történő visszahívással.

17.§.

Visszahívás az egyesület vezetői tisztségéből.

  1. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

  3. visszahívással;

  4. lemondással;

  5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

  6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával

  7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

    1. Az egyesület közgyűlése, a vezető tisztségviselőt – ,ezek az elnökség tagjai kizárólagosan,- bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (Ptk. 3:25§.(2)

    2. A visszahívás megtárgyalására, határozat kimondására a határozatképes közgyűlés jogosult.

    3. A visszahívási ügyben a közgyűlés elnöke egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendel el.

    4. A szavazás levezetése, eredményének kihirdetése az alapszabályban meghatározottak szerint történik.

18.§.

Az elnökség működése, hatásköre

  1. Az elnökség testületileg, az alapszabályban meghatározott összetételben végzi tevékenységét.

Az üléseket negyedévenként tartja. Az ülés határozatképes, ha azon az elnökség tagjai

jelen vannak. Az ülést az egyesület elnöke vezeti.

  1. Rendkívüli ülést kell összehívni:

    • az elnökség bármelyik tisztségviselőjének,

    • az egyesület felügyelő bizottságának,

    • a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnek a kezdeménye­zésére.

  1. Az elnökség ülésein meghívással, tanácskozási joggal részt vehet:

    • a felügyelő bizottság elnöke,

    • a fegyelmi bizottság elnöke,

    • a horgászmester

    • a tagi és versenyszervező

    • a felügyeletet gyakorló ügyészség képviselője,

    • a napirendi pont által érintett egyesületi tagok,

    • egyes témák tárgyalására szakértőként meghívottak.

  1. Az elnökség rendes és rendkívüli ülésén határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elvetésre kerül..

  1. Törvénysértő az ülés határozata, ha jogszabályi vagy alapszabályi rendelkezésekkel ütköző.

Az elnökség nem hozhat olyan döntéseket sem, melyek ellentétesek a közgyűlés határozatai

val.

Figyelembe kell venni azoknak a szabályzatoknak a rendelkezéseit is, melyeket az elnökség

az egyesületi tevékenység szabályozása céljából saját maga alkotott.

Amennyiben az ezekben foglaltakkal ellentétes döntést kíván hozni, előtte szükséges, hogy a

hatáskörébe tartozó korábbi szabályozást módosítsa.

  1. A ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályok megegyeznek a közgyűlési jegyzőkönyv formai és tartalmi szabályaival. A jegyzőkönyvet a titkár vezeti és két jelenlévő tag hitelesíti.

  1. Az ülés határozatait ugyanúgy kell nyilvántartani, mint a közgyűlésen hozottakat.

  1. Az ülés jegyzőkönyveit az irattári rend szerint kell nyilvántartani és irattározni.

  1. Az elnökség működése során:

  1. ajánlásokat dolgoz ki az egyesületi tagság részére,

  2. a felvetett problémákat megvizsgálja és állást foglal,

  3. külső szervekkel, harmadik személyekkel megállapodásokat, szer­ződéseket köthet,

  4. gondoskodik az egyesület felügyeletére jogosult szervek intézkedé­seinek és a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik: (Ptk, 3:80§)

Az egyesület évi zárszámadásának, vagyonmérlegének elkészítése, megtárgyalása,

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek megtárgyalása és közgyűlési döntésre

javaslat előkészítése, így:

    • az egyesületi éves tagdíjak belépési és egyéb díjak megállapí­tására, kedvezmények megadására,

    • az egyesület által hasznosított vízterületre vonatkozó haltelepí­tési, pénzügyi és anyagi kérdések megállapítására

    • a vízterületen a horgászrend meghatározására,

    • az egyesület tagságától érkező, az egyesületi életre, pénzügyi­anyagi gazdálkodására vonatkozó javaslatok, személyi problé­mákkal kapcsolatos észrevételek, indítványok összegyűjtése, közgyűlési megtárgyalásra, döntésre előkészítése,

    • az alapszabály módosítását megkívánó javaslatok közgyűlés elé terjesztése,

    • javaslat előkészítése a tagok törlésére, fegyelmi ügyekkel kapcsolatos fellebbezési indítványok közgyűlési előterjesztése,

    • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala.

    • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

    • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

    • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

    • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

    • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

    • az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

    • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

    • a tagság nyilvántartása;

    • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

    • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

    • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

    • az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

      1. Megszervezni, előkészíteni a közgyűlés összehívását és biztosítani megtartásának technikai és anyagi-pénzügyi feltételeit,

      2. Intézkedni és dönteni mindazokban az egyesületi életet, tevékenysé­get érintő ügyekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos jogkörébe, vagy nincsenek más szerv hatáskörébe utalva.

  1. Az elnökség jogosult:

    • a tagfelvételi kérelmeket intézni, azokkal kapcsolatban dönteni,

    • az egyesület vagy más szervezetek által kezdeményezett horgászversenyeket szervezni, megtartani az egyesület horgászvizén,

    • az egyesületet érintő gazdasági, pénzügyi, jogi és más szakmai ügyekben harmadik személlyel tárgyalásokat folytatni, szaktanácsot kérni, vitás kérdésekben szakértőt felkérni,

    • szervezni és irányítani a belső igazgatási tevékenységet, (pénzügyek, ügyiratkezelés, anyaggazdálkodás) és ellenőrizni annak szabályok szerinti végzését,

    • az egyesület pénzforgalmát irányítani, pénzgazdálkodást végezni a közgyűlés által meghatározott egyesületi költségvetési kereteknek megfelelően,

    • szervezni és irányítani a tócsoport tevékenységét, pénzügyi és anyagi gazdálkodását, a horgászvíz kezelését, társadalmi-közösségi munka elvégzését.

19.§.

Az elnökség és a vezető tisztségviselők feladatai

  1. Az egyesület elnöke

  1. Képviseli az egyesületet az államigazgatási hatóságok, a különböző állami és társadalmi szervek előtt és harmadik személyekkel szemben.

  2. Biztosítja, hogy az egyesületi életben a jogszabályok rendelkezései, az Alapszabály és más szabályzatok előírásai betartásra, a közgyűlési és vezetőségi határozatok végrehajtásra kerüljenek.

  3. Jogosult az egyesületnél a levelezés, az okiratok, kiadványok, kötelezettséget vállaló iratok, szerződések aláírására, a költségvetés keretein belül utalványozásra.

  4. A közgyűlés felhatalmazása alapján dönt az egyesület új tagjainak felvételében, vagy felvételi kérelem elutasításában.

  5. Szervezi és irányítja a z elnökség, a társadalmi halőrök tevékenységét, a közösségi munka tervezését, végzését.

  6. Az egyesület megfelelő fórumainál kezdeményezi a fegyelmi ügyek intézését, a tagsági kötelezettségeiket önhibájukon kívül rendszeresen mulasztók alapszabálynak megfelelő felelősségre vonását.

  7. Gondoskodik a jogerős fegyelmi határozatok végrehajtásáról.

  8. Szervezi a közgyűlés összehívását. Az elnökség tanácskozásain elnököl, nyílt szótöbbségű szavazáskor szavazategyenlőség esetén a határozatot elveti.

  9. Felel az egyesület pénz-vagyonkezeléséért, felhasználásáért.

  10. Ügyészi óvás esetén, 8 napon belül köteles intézkedni annak elbírálására, egyetértés esetén a kedvezményezett intézkedést megtenni és arról az ügyészséget értesíteni.

  1. Az egyesület titkára

  1. Mint az elnökség tagja az elnököt, bármilyen ok miatti akadályoztatása esetén a gazdasági felelőssel együtt, helyettesíti teljes jog- és hatáskörében, tevékenységének ellátásában.

  2. A közgyűlés felhatalmazása alapján jogosult az egyesület tagjait ellátni a horgászathoz szükséges okmányokkal azokat érvényesíteni, aláírni.

  3. Vezeti és irányítja a tagsági díjak, területi jegyek és más, az egyesület részére történő befizetések végrehajtását, nyilvántartását, elszámolását, tagnyilvántartást.

  4. Ellenőrzi az egyesületnél a pénzforgalom nyilvántartását, a pénzkezelést, elszámolásokat, a költségvetési keretek betartását. A vezetőség felhatalmazása alapján jogosult utalványozni, a pénzintézetnek beadott írásbeli felhatalmazás szerint az egyesület számlája felett rendelkezni.

  5. Közvetlenül irányítja az egyesület irattározását, ellenőrzi az ügyiratforgalom nyilvántartási és iratkezelési szabályainak betartását.

  6. Felelős az egyesület ügyintézési, ügyviteli tevékenységéért, az iratok nyilvántartásba vételéért, az ügyintézőhöz való eljuttatásért, a szükséges válaszok előkészítéséért, az irattározás rendjéért. Jogosult aláírni az iratokat, melyeknek aláírási jogát az elnök magának tartja fenn.

  7. Összeállítja a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat, intézi az egyesület testületi szerveivel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

  8. Vezeti az elnökségi ülések jegyzőkönyveit, a hozott határozatokról előjegyzést vezet és felügyeli végrehajtásukat.

  9. Felelős az egyesület és helyi szerveinek szakmai, gazdasági tevékenységéért, az egyesület szervezett működéséhez szükséges anyagi-technikai biztosításáért.

  10. Előkészíti a közgyűlés, a vezetőségi ülések elé kerülő ügyeket és azokon más tisztségviselők hatáskörébe nem tartozó ügyek előadója.

  11. Összegyűjti és értékeli a tagság által leadott fogási naplók adatait, elkészíti a kapcsolódó statisztikai jelentéseket, értékeléseket.

  12. Előjegyzi a leadást késve, vagy egyáltalán nem teljesítő tagokat, kezdeményezi a mulasztás okának megállapítását, és az alapszabályban meghatározott szankció alkalmazását.

  13. Szervezi az egyesületnél a horgászattal kapcsolatos előadások, bemutatók, filmvetítések megtartását.

  14. Felügyel az egyesület törvényes és alapszabály szerinti működésére.

  15. Felügyeli a horgásztó környezetében és építményeiben végzett mindennemű szervezett tevékenység munkabiztonsági, baleset megelőzési szervezettségét.

  1. Az egyesület gazdasági felelőse

  1. Mint az elnökség tagja, az elnököt, bármilyen ok miatti akadályoztatása esetén az elnökség titkárával együtt, helyettesíti teljes jog- és hatáskörében, tevékenységének ellátásában.

  2. Elkészíti az éves költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget, amit megtárgyalásra a vezetőség és a közgyűlés elé terjeszt.

  3. Előkészíti az egyesület által fizetendő illetékek és adók befizetését.

  4. Az elnökkel egyetemlegesen felel az egyesület pénz- és vagyonkezeléséért, a pénztári kifizetések szabályoknak megfelelő betartásáért.

  5. Naprakészen vezeti a pénztári be- illetve kifizetések bizonylatolását pénzügyi előírásoknak megfelelően. Teljesíti az egyesület pénzügyi átutalásait, intézi pénzforgalmának feladatait.

  6. Felel az egyesület tulajdonát képező vagyontárgyak biztonságáért, állaguk megóvásáért. Elkészíti a vagyontárgyak leltárát, szükség esetén a selejtezést.

  7. Felméri az egyesület eredményes működéséhez szükséges irodaszer, anyagi és technikai szükségleteket. Javaslatot tesz a hiányok pótlására, eszezésére.

  8. Az egyesület helyiségeiben felel a tűzvédelmi előírások betartásáért.

  1. Az egyesületi horgászmester

  1. Mint az egyesület tisztségviselője az egyesület horgásztaván gondoskodik a halvédelemről, az országos és az egyesületi horgászrend betartásáról.

  2. Figyelemmel kíséri az egyesület horgászvízén a halfogási eredményeket, és javaslatot tesz az elnökségnek a haltelepítés fajonkénti és méretszeinti összetételére.

  3. Résztvesz az egyesületi horgásztóba történő halvásárlási, telepítési feladatokban.

  4. Szervezi és irányítja az egyesület társadalmi halőreinek munkáját. Segíti az orvhorgászok, orvhalászok elleni küzdelmet.

  5. A szabályszegőket figyelmezteti a horgászat szabályainak betartására, a szabálysértés súlyosabb eseteiben az egyesület elnökének javaslatot tesz fegyelmi eljárás megindítására. Ehhez biztosítja a jogszabály és alapszabály megkövetelte feltételeket, bizonyítékokat.

  6. Figyelemmel kíséri a horgásztó és annak környezete tisztaságát, szennyezettség fokát.

  7. Adott esetben figyelmezteti a horgászokat a horgászhely tiszta elhagyására.

  8. Megszervezi a tagság körében a figyelőhálózatot és részükre oktatást tart feladataikkal kapcsolatban.

  9. Tapasztalatairól, észrevételeiről tájékoztatja az egyesület elnökségét.

  10. Javaslataival segíti a feltárt problémák megszüntetését.

  11. Szervezi és irányítja a tócsoport tagjainak a kötelező, korfüggő tagi társadalmi munka végzést.

  12. Irányítja és felügyeli a nappali tóügyeleti szolgálatot,

Feladata: – a napijegyes horgászok okmányokkal történő ellátása

végzi a napi horgászattal kapcsolatos adminisztrációt,

– váltáskor az elnöknek elszámol a napijegy értékesítéséből befolyt bevétellel

– felügyeli a horgászvízen és a horgászállásokon az egyesületi horgászrend

szabályainak betartását

  1. Szervezi és irányítja a társadalmi halőri csoport munkáját. A társadalmi halőri csoport létszáma a 133/2013 VM rendelet szerint minimum 5 fő vizsgázott társadalmi halőr.

  2. A csoport tagjai feladataikat a tagsági munkavégzési kötelezettségeik teljesítésével látják el. Részükre a közgyűlés, illetve a tócsoport-taggyűlés pénzügyi és horgászati kedvezményeket adhat.

  3. A csoport feladatainak szervezését, munkájuk irányítását az egyesület horgászmestere végzi, az elnökség felhatalmazása alapján.

Működése során:

  • a horgásztavon ellenőrzi a horgászattal kapcsolatos jogszabályok, előírások, a társadalmi együttélés írott szabályainak, a horgászetika elvárásainak betartását,

  • figyelmezteti a horgászatban etikátlan, a társadalmi együttélés szabályait sértő, a környezet tisztaságát, veszélyeztető horgászokat,

  • ellenőrzi a horgászatot folytató személyek horgászokmányainak meglétét, érvényességét, horgászeszközeik használatában és a kifogott halaknál a horgászrend előírásainak betartását,

  • köteles eljárni és az egyesület elnökségénél feljelentést tenni azok ellen, akik a horgászrend előírásait megszegik,

  • jogosult a horgászást folytató személytől elvenni, illetve bevonni:

  • az orvhorgásztól a horgászfelszerelést minden esetben,

  • a horgászatra jogosulttól akkor, ha az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál,

  • szabálysértő horgászat esetén a vízterületre érvényes területi engedélyt,

  • súlyosabb szabálysértés vagy bűncselekmény esetén a területi engedélyt és az állami horgászjegyet.

Az elvett eszközökről, illetve bevont okmányokról átvételi elismervényt kell adni. Az ellenőrzési tapasztalatait, tett intézkedéseit bejegyzi a rendszeresített ellenőrzési naplóba.

A társadalmi halőrök képzését és továbbképzését központilag a PestMegyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Földművelésügyi Osztálya végzi.

A Vidékfejlesztési Miniszter 133/2013.sz utasítása alapján a DCM Sporthorgász Egyesület horgásztaván 5 fő társadalmi halőrnek kell tevékenykedni.

  1. Az egyesületi tag és versenyszervező

    1. Mint az egyesület tisztségviselője szervezi és irányítja az egyesülettagi szervezettségét. tagfelvételre jelentkezés esetén beszélget a jelöltekkel, bemutatja az egyesületet, ismerteti az elvárásokat, meggyőződik a tagjelölt felkészültségéről, a horgászvizsga meglétéről, a tagjelölt fegyelmi helyzetéről.

    2. Tájékoztatja a jelöltet a tagi pénzügyi kötelezettségekről, illetve ismerteti az egyesületben működő tócsoport jellegéről, működési feltételeiről és a tócsoport tagság plusz kötelezettségeiről.

    3. Elsődleges feladata az ifjúsági korú tagok szervezése az egyesület tagságába.

    4. A kitöltött felvételi nyilatkozatot továbbítja az elnökségnek elbírálásra. Taggá válás után figyelemmel kíséri az új tag beilleszkedését alkalom adtán tapasztalatai átadásával segíti az új tagot.

    5. Mint az egyesület verseny szervezője javaslatot tesz az elnökségnek a halfogási versenyek, szellemi vetélkedők megrendezésére, időpontjára, a versenyfeltételekre és a díjakra, a versenyek rendezéséhez szükséges személyek kijelölésére.

    6. A versenyek, végrehajtására berendezi a helyszínt, biztosítja a megtartás technikai feltételeit. A verseny befejeztével gondoskodik a helyszínen használt eszközök összegyűjtéséről, tárolásáról.

    7. Javaslatot tesz a vezetőségnek az egyesület tagjai közül versenyzők, versenycsoportok kijelölésére, a HE-ek Szövetségi és más egyesületek horgászversenyeire.

    8. Szervezi és segíti a versenyzők felkészülését, biztosítja a felkészüléshez szükséges feltételeket.

    9. Intézi a versenyekre a csoportok benevezési ügyeit, levelezést, befizetéseket.

    10. Más helységben megtartásra, kerülő versenyre megszervezi utaztatásukat, biztosítja a szükséges anyagokat.

20.§.

Felügyelő Bizottság

  1. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét három tagú felügyelő bizottság kíséri figyelemmel. A felügyelő bizottság az egyesület felügyeleti szerve. A felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja meg az egyesület rendes tagjai sorából ill. a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül, többségi szavazattal öt évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg. A tagok újraválaszthatók.

(A felügyelő bizottság összetételének felsorolása teljes bizonyító erejű magánokiratban történik, mellékletben.)

  1. A Felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

  2. A Felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

  3. A Felügyelő bizottság elnöke által delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az egyesület működési, szakmai és gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.

  4. A felügyelő bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a felügyelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

  5. A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy A felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

21.§.

Felügyelő bizottság főbb feladatai

  1. őrködni, hogy az egyesület működésében, a vezetőség tevékenységében érvényesüljenek a jogszabályok, az Alapszabály és más szabályok rendelkezései, az egyesületi demokrácia, az öntevékenység fejlesztése,

  2. figyelemmel kísérni a közgyűlés és az egyesület más szervei határozatainak megvalósítását, különös tekintettel a tagok érdekeinek érvényesülésére,

  3. rendszeresen vizsgálni az egyesületi vagyon kezelését, megóvását, felhasználását,

  4. ellenőrizni a pénzügyi renelkezések megtartását, az egyesület pénzkezelésének, számvitelének, a pénzforgalom nyilvántartásának rendjét,

  5. előzetesen vizsgálni az elnökségnek az egyesület közgyűlése elé terjesztendő működési jelentését, zárszámadását, eredmény-kimuta­tási és határozati javaslatait. A vizsgáltról a közgyűlésnek tegyen jelentést és terjessze elő kapcsolódó javaslatait,

  6. az FB. elnök vagy más megbízott tagja, tanácskozási joggal vegyen részt az elnökségi üléseken.

A felügyelő bizottság működési szabályai:

  1. Jogosult az egyesületnél:

  • minden szervnél bármilyen ügyet megvizsgálni,

  • az iratokba betekinteni, a bizonylatokat megnézni,

  • a tisztségviselőktől, az egyesület tagjaitól felvilágosítást, tájékoztatást kérni,

  • vizsgálataik lefolytatásához az ellenőrzött szakterület kérdéseiben szakmailag felkészült egyesületi tag közreműködését igénybe ven­ni.

  1. Kötelessége:

  • értesíteni az ellenőrzésre tervezett területért felelős tisztségviselőt a vizsgálat idejéről, tárgyáról,

  • a vizsgálat lefolytatásáról jegyzőkönyvet készíteni,

  • munkavégzéséhez éves munkatervet készíteni,

  • feladatai ellátása érdekében a vezetőséggel jó összhangban együttműködni,

  • munkájáról, az egyesületi életben szerzett tapasztalatairól a közgyűlésnek beszámolni,

  • minden észrevételéről tájékoztatni az egyesület elnökét. Ez – kisebb ügyek esetén szóban, jelentősebb ügyeknél írásban történhet,

  • súlyosabb ügyekről – az elnök tájékoztatásával párhuzamosan – írásbeli jelentést tenni a vezetőségnek.

  1. Intézkedési joga­

    • a bejelentett hiányosság megszüntetése okán kezdeményezheti, hogy az elnökség hívjon össze rendkívüli közgyűlést,

    • közgyűlés összehívása az alapszabály felhatalmazása alapján ha azt a kezdeményezés ellenére az elnökség nem teljesíti.

Az összehívást megalapozó okról köteles jelentést tenni a közgyűlésnek, egyben inditvá

nyokat is tehet.

Indítványozhatja:

    • az elnökség felfüggesztését,

    • az egyes tisztségviselők visszahívását,

    • ismertté vált összeférhetetlenség megszüntetését,

    • törvénysértő, vagy Alapszabályellenes rendelkezéseket tartalmazó – nem közgyűlési szabályzatok – módosításának elrendelését.

  1. visszaélések észlelésekor – amennyiben bejelentésére az elnökség nem intézkedik, vagy, ha a bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli – a Pest Megyei Főügyészséget tájékoztatni.

  1. a felügyelő bizottság. elnöke vagy bármelyik tagja a tudomására jutott törvénysértő döntést, alapszabályellenes tevékenységet a tudomására jutástól számított 30 napon belül – mint egyesületi tag – a bíróság előtt megtámadhatja.

22.§.

Fegyelmi Bizottság

  1. A fegyelmi bizottság, elnökét és két tagját és a közgyűlés választja meg többségi szavazattal öt évre, az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztásával egyidejűleg.

(A fegyelmi bizottság összetételének felsorolása teljes bizonyító erejű magánokiratban tör

ténik, mellékletben.)

  1. A fegyelmi bizottság szükség szerint ülésezik. Feladata az elnökség által tett javaslat alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása és az elnökség felé történő javaslattétel az egyesület tagjának kizárása tekintetében. A fegyelmi bizottság ülését, annak elnöke hívja össze.

  2. A fegyelmi eljárások lefolytatását az egyesület fegyelmi bizottsága végzi, aki közvetlenül a közgyűlésnek van alárendelve, független az egyesület vezetőségétől és elnökétől. Tevékenységéről, végzett munkájáról, az egyesületi tagság fegyelmi helyzetével kapcsolatos tapasztalatairól a közgyűlésnek köteles beszámolni.

  3. A fegyelmi bizottság. tagjai választhatóságának, visszahívásának, tisztségük megszűnésének feltételeire az alapszabály vonatkozó pontjai a mérvadók.

  4. A fegyelmezés személyi hatálya az egyesületben kiterjed az egyesülettel rendes és speciális tagsági viszonyban álló személyekre.

Részletes szabályozása az egyesület fegyelmi szabályzatában történik.

23.§.

Az egyesületre vonatkozó fegyelmi eljárási szabályok.

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályokat fogadta el és fegyelmi szabályzatban rögzítette.

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, horgászrend, tórend, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

A” Fegyelmi vétség fogalma

Az egyesületi tag magatartása fegyelmi vétségnek minősül, ha az elkövetett cselekmény, vagy mulasztás:

  1. jogellenes,

  2. vétkes,

  3. kötelezettségszegő.

  1. Jogellenes akkor, ha a tag az őt terhelő kötelezettségket megszegi, ez eredhet:

    1. az egyesületre vonatkozó jogszabályok,

    2. az Alapszabály tagokra vonatkozó rendelkezései,

    3. szervezeti működési szabályzat, ügyrend, vagy más belső szabály szabályzatok előírásai,

    4. közgyűlés, vezető testületek tagságra vonatkozó határozatai megsértéséből, be nem tartásából.

  1. Vétkes az egyesületi tag magatartása, ha az szándékosságból vagy gondatlanságból eredő.

  2. Kötelezettségszegő az egyesületi tag magatartása, amikor:

        1. önhibájából elmulasztja a szervezeti életben való aktív részvételt,

        2. nem teljesíti az egyesülettel szembeni vagyonjogi kötelezettségeit,

        3. tevékenysége, magatartása az egyesületi tagsághoz kapcsolódó erkölcsi normákba ütközik.

B”A fegyelmi eljárás szervei az egyesületben.

  1. Az egyesületben a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervezetek:

  1. Közgyűlés,

  2. Egyesület Fegyelmi Bizottsága,

  3. Elnökség

C” A fegyelmi eljárás szerveinek hatáskör.

  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, valamint a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai ellen indított fegyelmi eljárás.
  2. A közgyűlés dönt az egyesület valamennyi, a közgyűlés által választott vezető tisztségviselő fegyelmi ügyébenen a fegyelmi ügy bizottsági kivizsgálása után és a bizottság javaslata figyelembevételével.

  3. másodfokon hozza, meg döntését az első fokon eljárni jogosult szervezetek fegyelmi határozata ellen fellebbező tagok esetében.

 

A közgyűlés által indított fegyelmi eljárás kizárólagosan egyfokú.

 

  1. Az egyesület fegyelmi szervének (elnökség) hatáskörébe tartozik első fokon dönteni az egyesület tiszteletbeli és pártoló tagsági viszonyú tagjai fegyelmi ügyeiben, vagy az egyesület megbízott tisztségviselője által elkövetett fegyelmi vétség ügyében.

  2. Az általános egyesületi tag esetén fegyelmi eljárásra a Fegyelmi Bizottság első fokon az illetékes, másodfokon a elnökség, mint fegyelmi szerv jár el.
  3. Felnőtt, ifjúsági és kedvezményezett horgász esetében  fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta.

  4. Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy a fegyelmi eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél.

Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgász

egyesületnél sem váltott ki horgászjegyet, az eljárás lefolytatására, az az egyesület az

illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

  1. Megyei tisztségviselői engedélyes vendéghorgász által elkövetett cselekmény esetében a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, lefolytatására – az egyesület által megküldött jegyzőkönyv alapján – a Horgászegyesületek Megyei Szövetsége az illetékes.

D” A fegyelmi büntetések

  1. Az egyesület fegyelmi szervei a következő fegyelmi büntetéseket szabhatják ki:

  1. figyelmeztetés,

  2. írásbeli megrovás,

  3. kitiltás meghatározott időre – legfeljebb 2 évre – a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy valamennyi horgászkezelésben lévő vízterületről,

  4. tagsági jogok felfüggesztése meghatározott – legfeljebb 2 évi – időtartamra,

  5. kizárás meghatározott – legfeljebb 5 évi – időtartamra,

  6. eltiltás a horgászattól meghatározott – legfeljebb 5 évi – időtartamra,

  7. az egyesület által adományozott elismerés, kedvezmény végleges, vagy meghatározott ideig tartó visszavonása,

  8. egyesületi tisztségből való elmozdítás.

  1. Indokolt esetben az 1/e. és 1/f. pontok alatti fegyelmi büntetések együttesen is kiszabhatók.

  2. Az egyesület választott tisztségviselőjére, amennyiben kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja, csak:

    • figyelmeztetés, vagy

    • írásbeli megrovás fegyelmi büntetés szabható ki, valamint indítványozni lehet a tisztségéből való visszahívását.

  1. Akire a horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetést szabták ki, a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára – a kiadott horgászokmányokat vissza kell vonni. Erről a határozatban külön rendelkezni kell.

  2. Akivel szemben a horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetést, 2 évet meghaladó időtartamban hozták, annak letelte után csak akkor kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét horgászvizsgát tesz.

  3. A fegyelmi büntetések közül mindig azt kell kiszabni, amely legalkalmasabb a büntetés céljának elérésére és igazodik az elkövető személyi körülményeihez, valamint a fegyelmi vétség súlyosságához.

E” A fegyelmi eljárási szabályok.

A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a) Halászati őr, társadalmi ellenőr,

b) Megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan írásban bármely horgász.

c) A halászati, vízügyi, környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

  1. Fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül fegyelmi felelősséget megállapítani, semmilyen magatartást fegyelmi vétségnek minősíteni és fegyelmi büntetést hozni nem lehet.

  2. A fegyelmi eljárás az elrendeléssel indul meg. Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen, írásban rendelhető el.

  3. Az elrendelésre jogosult:

  • az egyesület közgyűlése,

  • elnökség

  • elnök.

  1. Amennyiben az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi vétség csekély súlyú, mellőzheti a fegyelmi eljárás megindítását, és saját hatáskörben alkalmazhatja a;

  • figyelmeztetés, vagy

  • írásbeli megovás fegyelmi büntetést.

    1. Ha az érintett egyesületi tag az elnök döntése ellen annak közlésekor, vagy a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles ügyében a fegyelmi eljárást elrendelni.

    1. A fegyelmi ügy tárgyalására jogosult fegyelmi szerv, az iratok megérkezésétől számított 30 napon belül köteles a tárgyalást kitűzni, vagy szükség esetén a kivizsgálást elrendelni. A kivizsgálás az elrendeléstől számított legfeljebb 60 napig tarthat.

    1. A fegyelmi eljárás elrendeléséről az eljárás alá vont személyt a elrendelő köteles írásban értesíteni, az eljárás alapjául szolgáló ok feltüntetésével.

    1. A fegyelmi ügyben vizsgálatot kell tartani, melyet az elnökség a fegyelmi bizottság, vagy esetleg az erre kijelölt személy folytathat le.

    1. Amennyiben a fegyelmi eljárás az egyesület választott vagy megbízott tisztségviselője ellen indítandó, a kivizsgálásra a közgyűlés által létrehozott bizottság jogosult. A vizsgálat eredményét a bizottság jegyzőkönyvben, írásban köteles előterjeszteni a közgyűlésnek, mint fegyelmi szervnek.

    1. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétségelkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését, illetve a vízterületre vonatkozó horgászati jogát.

    1. A közgyűlés hatáskörébe tartozó elsőfokú fegyelmi ügyek kivizsgálása a fegyelmi bizottság feladata, kivéve saját tagjai esetében. Az őket érintő ügyek kivizsgálására az elnökség illetékes.

A közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek kivizsgálásának elrendelésére az egyesület

elnöksége jogosult. A vizsgálatban nem vehet részt elfogultság címén az, aki az ügyben érde

kelt, illetve az eljárás alá vont személynek a Ptk. felsorolása szerint a közeli hozzátartozói.

  1. A vizsgálat befejeztével a döntéshozó szerv részére összefoglaló jelentést kell készíteni.

Szükség esetén az elrendelő szerv a vizsgálat kiegészítését is elrendelheti.

  1. A fegyelmi eljárást határozathozatallal kell lezárni, amely lehet marasztaló, vagy megszüntető.

  2. (A határozat tartalmának részletezését a fegyelmi szabályzat. rögzíti.)

  1. A fegyelmi ügyben hozott döntésről írásbeli értesítést kap az eljárás alá vont személy és az eljárá

F” Elévülés

  Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési, illetve halvédelmi, vagy halgazdálkodási bírságolási eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési, illetve halvédelmi, vagy halgazdálkodási bírságolási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

G” A fellebbezés rendje

  1. A fegyelmi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

  1. Fellebbezésre joqosult:

  • az eljárás alá vont egyesületi tag,

  • az eljárást elrendelő szerv, vagy személy.

  1. A fellebbezést az ügy irataival együtt az elsőfokon eljáró szerv a fellebbezés lejártától számított 8 napon belül köteles megküldeni a másodfokon eljárni jogosult szervnek.

  1. A másodfokú szerv a fellebbezést elutasíthatja, ha alaptalannak találja.

Ha a fellebbezés nem alaptalan, a hozott határozatot érdemben elbírálja és

  • részben vagy egészében megváltoztathatja,

  • hatályon kívül helyezheti, és

  • az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

A hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik.

A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

      1. A határozat jogerőre emelkedése után az érintett tag horgászokmányaiban a szükséges bejegyzéseket el kell végezni.

  1. Az egyesület fegyelmi szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Pest Megyei Bírtóság előtt megtámadhatja.

A jogszabálysértő határozat esetén az érintett tag a Pest Megyei Főügyészségtől is kérheti a tör

vénysértés kivizsgálását.

Az egyesület Fegyelmi Szabályzatában a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos jogkörök, eljárások

részletesen szabályozásra kerültek

24.§.

Az egyesületi tócsoport szervezete, hatásköre, működési rendje.

A”A tócsoport szervezete, hatásköre.

  1. A DCM. Sport Horgászegyesület az egyesület tagjaiból önkéntes vállalással alakult, nem önálló jogi személyiségű, szorosan az egyesület keretein belül működtetett szervezetet hoz létre egyesületi tócsoport néven (a továbbiakban, tócsoport). Önálló ügyintéző és képviseleti szerve nincs, önálló költségvetéssel nem rendelkezik.

Mivel a tócsoportot a DCM. SHE.közgyűlése hozta létre. A közgyűlés határozata alapján a mű

ködtetésével kapcsolatos ügyek intézésére az egyesület elnöksége jogosul.

Ez magába foglalja a csoport:

  1. anyagi ügyeinek, pénzforgalmának irányítását, nyilvántartását, elszámolását.

  2. a működéssel kapcsolatban harmadik személlyel folytatandó tárgyalásokat, szerződéskötéseket,

  3. az egyesület kezelésébn lévő horgászvíz halgazdálkodási, telepítési ügyeit,

  4. a horgásztó és környezetének rendtartási, megóvási, fejlesztési kérdéseit,

  5. a csoport működésével kapcsolatos fegyelmi, tagfelvételi, tagságból törlési ügyek intézését, kötelezettségteljesítési halasztások, kedvezmények engedélyezését,

  6. a horgásztavon a horgászattal kapcsolatos állami és egyesületi horgászrend betartásának felügyeletét.

  1. A csoport megalakításának célja:

    • a horgásztó intenzív halasításához szükséges pénzeszközök biz­tosítása,

    • a SHE. egész tagsága részére kulturált környezetű, eredményes horgászati lehetőség kialakítása,

    • a horgászatot kedvelő egyesületi tagok, családtagjaik és külső résztvevők részére megfelelő horgászati és környezeti feltételek biztosítása kedvenc hobbijuk űzésére, szabadidejük eltöltésére.

    • megfelelő feltételek megteremtése horgászversenyek szervezésére, rendezésére az egyesület tagjai és más szervek, valamint a DCM.HE, horgászcsapatai között.

  1. A tócsoport taggyűlés a szervezetnek az a fóruma, amelyen a tagok döntéseket hozhatnak és határozhatnak a csoport hatás- és jogkörébe tartozó ügyeiben.

Ezek a következők:

  1. az egyesületi tagdíjtól függetlenül, a csoport-tagsági díj megállapítása,

  2. az egyesület horgásztavára érvényes területi horgászengedély díjának megállapítása,

  3. a horgásztó napijegyes horgásztatásának kérdéseiben és a napijegy árában határozhat,

  4. új tagként belépők fizetési kötelezettségeinek meghatározása,

  5. döntés a, környezetvédelmi munkavégzési kötelezettség óraszámáról, megváltásának lehetőségéről,

  6. határozat a fizetési és munkavégzési kötelezettségek teljesítésének határidejéről, teljesítésük halasztásának engedélyezéséről,

  7. a horgásztóra adható személyi kedvezményekről, kedvezményezettek köréről, a kiadható területi tiszteletjegyek és más vízterületek vonatkozásában csereterületi tiszteletjegyek és más vízterületek vonatkozásában csereterületi horgásznegedélyek számáról, az érintett személyekről és egyesületekről,

  8. döntés az egyesület tisztségviselői és a társadalmi halőrök részére adható kedvezményekről,

  9. haltelepítéssel kapcsolatban döntés a pénzügyi, a halfajták, a méret szerinti, valamint a mennyiségi mutatókra vonatkozóan.

  1. A taggyűlésen minden tag felszólalhat, a vezetőséghez kérdést intézhet, a tárgyalt ügyről véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet.

  1. A taggyűlésen minden tagnak egy szavazati joga van, a szavazásra bocsátott kérdésekben minden tag szavazhat. A szavazás nyíltan, egyszerű szótöbbséggel történik.

  1. A taggyűlés határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok legalább fele jelen van. A megjelenést a taggyűlés jelenléti ívének aláírásával kell igazolni.

  1. A taggyűlés lefolyásáról, határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetésére, tartalmára, adminisztrálására, irattározására az alapszabály rendelkezései a mérvadók.

B”A tócsoport tagság feltételei.

  1. Tócsoport tag az lehet, aki:

    1. tagja a DCM. SHE-nek,

    2. (az Alapszabály kimondja a SHE-i tagsági viszony létesítésének feltételeit),

    3. vállalja a csoporttagsággal járó nagyobb összegű pénzügyi kiadásokat,

    4. vállalja a meghatározott óraszámú környezetvédelmi napok (órák)teljesítését,

    5. fokozottan ügyel – és saját maga is betartja – a SHE. horgászvízén szigorúbb horgászati szabályokra,

    6. a csoporttag-felvételi nyilatkozat kitöltésével és a SHE. elnökségéhez való eljuttatásával kéri tagként történő felvételét a tócsoportba.

  1. A tócsoportba tagként való felvétel kérdésében az elnökség jogosult határozni. Az elnökség a döntési jogkör gyakorlását, elnökre bízza.

C” A tócsoport tagok jogai és kötelességei.

  1. Az alapszabály szabályozza az egyesületi tag jogait, ezeken túl a tócsoporttag jogosult:

  1. résztvenni a csoport-taggyűléseken és ott a csoport működésé – vel kapcsolatban indítványokat, javaslatokat tenni, bírálati jogát gyakorolni,

  2. horgásztó halasításával, pénzügyi – anyagi gazdálkodással kapcsolatban a HE. elnökségségéhez kérdést intézni, javaslatot tenni,

  3. szavazatával dönteni a tócsoport működésével, gazdálkodásá­val, a horgászat kérdéseivel kapcsolatban,

  4. határidőre eleget tenni, azt megváltani, Rajta kívülálló okok miatt a tagsággal járó fizetési vagy a környezetvédelmi napokon a munkavégzési kötelezettségének vagy halasztást kérni.

  1. Az Alapszabáyban megfogalmazott egyesületi tagi kötelezettségeken túl:

  1. a tócsoport-taggyűlés döntése szerinti óraszámban a vezetőség által meghatározott közösségi munkát végezni,

  2. a tócsoporttaggűlés döntésével megszabott határidőkig teljesíteni a tagdíj és más fizetési, valamint környezetvédelmi munka-végzési kötelezettségeit. Aki fizetési és munkavégzési kötelezettségét a taggyűlés határozatában elfogadott határidőkig önhibájából nem teljesíti, vagy ennek halasztását írásban nem kéri, az elnökség az alapszabály alapján a tócsoport tagjai közül kizárhatja

  3. maradéktalanul betartani a tócsoport-taggyűlés által elfogadott, saját horgásztóra vonatkozó horgászrend előírásait, felügyelni, hogy idegen horgászok is betartsák a rendelkezéseit.

  4. Köteles segíteni a társadalmi halőröket feladataik végrehajtásában,

  5. fokozottan ügyelni a vízterület és a partszakasz tisztaságára. rendjére, a vítisztaság és környezetvédelmi rendelkezések betartására.

  6. Az előző pontokban rögzítettek ellen vétő horgászok figyelmét felhívni mulasztásuk­ra.

    1. Aki tócsoport tagságát valamilyen ok miatt a tárgyévben szüneteltetni tervezi, erre vonatkozó elhatározásáról az egyesület elnökségét írásban tartozik értesíteni, a tagyűlés által elfogadott befizetési határidő letelte előtt. Azonban a tócsoport tagság szüneteltetésekor is köteles a közösségi munkát a taggyűlés által meghatározott óraszámban elvégezni a kitűzött határidőig. Amennyiben az érintett személy ennek elmulasztásában vétkes, tócsoport-tagsága megszűnik.

    1. A tócsoport-tagság szüneteltetése csak egymást követő két évben valósítható meg.

D”A tócsoport tagság megszűnése.

  1. tócsoport tagság megszűnésének feltételei megegyeznek az alapszabályban az egyesületi tagság megszűnésének feltételeivel. Megszűnik akkor is, ha a taggyűlés a csoport feloszlását kimondja.

  1. Kizárható a tócsoport tagságából az , aki:

  1. tagsággal együtt vállalt kötelezettségeit önhibájából időben nem teljesíti, illetve nem kér írásban halasztást azok teljesítésé­re,

  2. tagdíj és más fizetési kötelezettségeit a megszabott határidőig nem teljesíti és annak halasztására a vezetőség lehetőséget nem adott,

  1. a tárgyévre meghatározott óraszámú környezetvédelmi munkáját a tag­gyűlésen elfogadott határidőig önhibájából nem teljesíti, vagy a taggyűlés határozatának megfelelően más módon nem rende­zi, és a határidőn túli teljesítéshez nincs halasztási engedélye

A tócsoport megszűnik ha:

  1. a DCM. Horgászegyesület közgyűlése a megszűnéshez szükséges közgyűlési döntést a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségével határozatban kimondja és az egyesület megszűnik.

  2. a csoport taglétszáma olyan mértékben lecsökken, ami nem biztosítja az eredményes működéshez szükséges pénzügyi és személyi feltételeket.

25.§.

Az egyesület halőri csoportja.

  1. Az egyesület önként jelentkező tagjaiból a vezetőség megszervezi az egyesület halőri csoportját.

  1. A csoport tagjai feladataikat fizetés nélkül, tagsági munkavégzési kötelezettségeik teljesítésével látják el. Részükre a közgyűlés, illetve a tócsoport-taggyűlés pénzügyi és horgászati kedvezményeket adhat.

  1. A csoport feladatainak szervezését, munkájuk irányítását az egyesület elnöksége végzi, amely ezzel a jogkörrel felhatalmazza az elnököt és a horgászmestert.

  1. A halőri csoport két részből áll. Az egyik részleg 3 fővel, a heti váltással a tóügyelet:

  1. biztosítja a horgászvízen napijeggyel horgászók jegyellátását,

  2. végzi a napi horgászattal kapcsolatos adminisztrációt,

  3. a váltáskor az elnöknek elszámol a napijegy értékesítéséből befolyt pénzösszeggel,

  4. felügyeli a horgászvízen és a horgászállásokon az egyesületi horgászrend szabályainak betartását.

Tevékenységüket az elnökség által összeállított tóügyeleti szabályzat iránymutatása alapján

látják el.

  1. A halőri csoport másik része a 2013. évi CII törvény a halgazdálkodásról és a halak védelméről és annak 133/2013. évi Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott végrehajtási utasítás követelménye alapján vizsgázott 5 fő társadalmi halőri csoport. Működési teülete az egyesület horgásztava.

Működése során:

  1. a DCM SHE horgásztaván ellenőrzi a horgászattal kapcsolatos jogszabályok, előírások, a társadalmi együttélés írott szabályainak, a horgászetika elvárásainak és a horgásztó horgászrendjében előírt szabályok betartását,

  2. figyelmezteti a horgászatban etikátlan, a társadalmi együttélés szabályait sértő, a környezet tisztaságát, veszélyeztető horgászokat,

  3. ellenőrzi a horgászatot folytató személyek horgászokmányainak meglétét, érvényességét, horgászeszközeik használatában és a kifogott halaknál a horgászrend előírásainak betartását,

  4. köteles eljárni és az egyesület elnökségénél feljelentést tenni azok ellen, akik a horgászrend előírásait megszegik,

  5. jogosult a horgászást folytató személytől elvenni, illetve bevonni:

  • az orvhorgásztól a horgászfelszerelést minden esetben,

  • a horgászatra jogosulttól akkor, ha az az elkövetett szabálytalanság tárgyi bizonyítékául szolgál,

  • szabálysértő horgászat esetén a vízterületre érvényes területi engedélyt,

  • súlyosabb szabálysértés vagy bűncselekmény esetén a területi engedélyt és az állami horgászjegyet.

Az elvett eszközökről, illetve bevont okmányokról átvételi elismervényt kell adni.

  1. az ellenőrzési tapasztalatait, tett intézkedéseit bejegyzi az ”Ellenőrzési napló” -ba.

    1. A társadalmi halőröket a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Földművelésügyi Osztály vizsgáztatja, a sikeres vizsga után esküt tesznek és ellátják őket a munkavégzéshez szükséges igazolvánnyal szolgálati naplóval és szolgálati jelvénnyel.

26.§.

Egyesületi küldött a Horgászegyesületek Pest Megyei Szövetségének Küldöttgyűlésére

  1. Az egyesület közgyűlési határozata alapján önként vállalt belépéssel tagja a Horgász Egyesületek Pest Megyei Szövetségének.

A Szövetség nem felettes szerve semmilyen vonatkozásban sem az egyesületnek.

  1. Az egyesület a Megyei Szövetség küldöttgyűlésére a Szövetég irányelve szerinti létszámban, az egyesület tagjaiból választ küldöttet.

  1. A választhatóság feltételei ugyanazok, mint a tisztségviselők esetében. A választás a tisztségviselők választásával azonos időben, azonos szavazási módon, az egyesület jelölőbizottságának javaslata alapján történik.

A küldött személyi adatait a Megyei Szövetség vezetőségével a választás után közölni kell.

  1. A küldött joga kötelességei:

  2. képviselni az egyesület és a tagság érdekeit a megyei szövetség küldöttgyűlésén,

a megyei szövetség beszámolójának megvitatása, felszólalás, észrevétel, indítvány előterjesztése,

szavazás a küldöttgyűlés elé terjesztett javaslatokról, határozathozatal, döntés a megtárgyalt

ügyekben, beszámolás az egyesület vezetőségének, közgyűlésének a küldöttgyűlésen elhangzot

takról, döntésekről, határozatokról.

  1. A küldöttet az egyesület közgyűlése visszahívhatja, amennyiben:

  1. tartósan, saját hibájából nem tesz eleget küldötti kötelezettségének,

  2. fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, szabadságvesztésre ítélték, a tagság érdekeivel huzamosabb ideig ellentétes álláspontot képvisel,

  3. egyéb, tőle független okból nem tud eleget tenni küldötti kötelezettségének,

  4. fel kell menteni, ha megbízatásáról önként lemond.

A visszahívást kezdeményezheti az egyesület vezetősége, a közgyűlés, a Szövetség küldött

gyűlése.

A visszahívást az egyesület közgyűlése jogosult végrehajtani, az alapszabály rendelkezései

szerint.

27.§.

A határozatok rendje

  1. A Közgyűlésről, valamint az elnökség a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

  2. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:

  1. a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a Felügyelő bizottság esetében név szerint),

  2. a határozatképességet,

  1. a véglegesített napirendet,

  1. a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

  1. a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).

  1. A jegyzőkönyveket hitelesítik:

    1. a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

    1. az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

  1. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

    1. a határozat véglegesített szövegét,

      1. a határozatok számát,

      1. a határozathozatal időpontját,

      1. annak érvényességi körét, hatályát,

    1. a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint),

  1. A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a “Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványban, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk.

28.§.

A testületi összeférhetetlenség

  1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

  2. Nem lehet az Egyesület elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottsági és fegyelmi bizottsági tagja az a személy, aki:

    1. olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

    2. az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

    1. az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve,

    2. a b.) – c.) pontokban meghatározott személy hozzátartozója,

    3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

    4. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

    5. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

    6. az a), e), f), g) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.

  1. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

    1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

    2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

    3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

    4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

    5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

29.§.

Az egyesület gazdálkodása

  1. Az egyesületnek, mint önálló jogi személynek, meg kell teremteni a működés anyagi-pénzügyi feltételeit.

  2. Az egyesület a közgyűlés rendelkezései szerinti bevételeiből fedezi kiadásait

  3. Az egyesület a számviteli törvény és érvényes kormányrendelet alapján egyszerűsített mérleget készíthet.

  4. A tagságot a jogszabályok keretei között rendelkezési jog illeti meg az éves költségvetés vonatkozásában. A közgyűlés az Etv. rendelkezése alapján ezt a jogot az elnökségre ruházza.

  5. Az egyesület éves költségvetése bevételi, valamint kiadási részből áll.

A tervezett bevételek és kiadások összehasonlítása a költségvetés mérlege.

A számviteli törvény rendelkezései szerint az egyesület egyszerűsített mérleget vagy beszámolót

készíthet.

Az ismertetett és az illetékes szerv által elfogadott mérleget a közgyűlés jegyzőkönyvéhez kell

csatolni.

  1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

    1. a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

    2. a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

    3. tagdíj,

    4. adomány, támogatás, pályázati bevétel,

    5. vállalkozási tevékenységből származó bevétel,

    6. egyéb bevételek.

  1. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, vagyontárgyak képezik.

  2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja.

  3. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.

  4. Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.

  5. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

  6. Az Egyesület az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra. A beszámolót a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

  7. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

  8. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

  9. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt.

  10. A Pénztárban, az egyesület pénzkezelési szabályzatában meghatározott készpénz tartható

  11. A bankszámla feletti rendelkezésre jogosultak nevét, aláírásuk hitelességét, az aláírások sorolását – a rendszeresített nyomtatványt kitöltve – a számlavezető pénzintézetnek meg kell küldeni. Az esetleges változásokról ugyancsak értesíteni kell.

  12. Az egyesületet, mint adóalanyt az adóhatóságnál bejelentési kötelezettség terheli.

  13. Az adórendszer önadózás rendszerében működik, az egyesület maga állapítja meg fizetendő adóját. A megállapított adóról a jogszabályok rendelkezései szerint időben az adóhatóságnak adóbevallást nyújt be és átutalja a kiszámított adó összegét.

30.§.

Az Egyesület működésének nyilvánossága

  1. Az Egyesület a tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben közzéteszi a “Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványt.

  2. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

  3. Az egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén a DCM HE székhelyén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki nyolc (8) napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.

31.§.

Vegyes és Záró rendelkezések

  1. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül

megszűnik, ha:

  1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

  2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

    1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

    1. A civil szervezet működése felett az ügyészség – a törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

    2. Az alapszabályra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

    1. Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen alapszabály szövegét az Egyesület Közgyűlése a 2015. december 5. napján megtartott megismételt közgyűlésén, a 7/2015.számú határozatával fogadta el, és 2016.év január hó 1. napján lépteti hatályba.

    2. Záradék:

Alulírott Bíró János elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Kelt: Vác, 2016. március 05. napján.