A horgásztó

A sok éves vízterület nélküli – az 1969-ben alakult – Egyesületből a főtámogatónk, és cégcsoportja segítségével, – A D.D.C. Kft, A Dunai Kavicsüzemek Kft. – és Egyesületünk akkori elnöke, Dim Ferenc közösen végzett kitartó munkájának köszönhetően 1993-ban horgászkezelésbe kaptuk a sóderkitermelés során keletkezett tavat. Nagysága akkor még a bánya művelés alatt álló részével együtt 3,6 hektár volt, ami folyamatosan bővült, míg elérte a mai 9,6 hektár nagyságát.

Az évek során kialakult tó a tulajdonosai Kavicsüzemek Kft, és a DDC Kft. döntése alapján térítésmentesen az Egyesület tulajdonába került, immár hivatalosan is a tulajdonosok lettünk.

A víz mélysége, parti viszonyai a bányatavakra jellemző változatosságokat mutatja, mélysége az 1. 1.8-3.5 illetve 4m között mozog, a korábbi sóderkitermelés függvényében. Halösszetétele a Duna-i keszeg-félék , ponty csuka, süllő, és harcsa ,valamint sügér, és a Dunából bekerült védett halakból áll.

Egyesületünk a vízterület adatait rendszeresen figyeli,-levegő-víz hőfok-vízállás- feljegyzi és így biztosítja, hogy mindig megbízható,és bővülő lehetőségek álljanak horgászaink, vendégeink rendelkezésére.

A vízmozgás-emelkedés-csökkenés- folyamatos feladat elé állítja tagjainkat, és odaadó, lelkes munkával meg is oldják ezeket a problémákat, amit csak dicsérni lehet!

Az Egyesület tervei között szerepel a horgászható partszakasz , – eddig nem meg közelíthető – részének horgászhatóvá tétele, de jelenleg a vízemelkedés még feladatokat szab meg számunkra, amit el kell végeznünk, utána térünk rá a bővítés akkori meg oldására.Ez már részben megvalósult, a munkákat folytatjuk.

A 2010-ben történt vezetőségváltozás a jól megalapozott, és felelősséggel végzett munka eredményét vette át, zömmel maradtak a régi vezetők, csak néhány helyen történt változás, így a váltás viszonylag könnyen ment végbe.

A tó megközelíthető a régi 2-es úton, Budapest felől Vác határánál, a táblával jelzett irányból jobbra fordulva a mérlegházig menve, majd ismét jobbra fordulva érjük el a tavat, ahol a halőr fogadja a vendégeket.

Tervezzük az új oldal közelében egy zárt rendszerű női-férfi WC. kiépítését, és a horgászhelyek közelében esőbeállók létesítését.

A mostani vezetőség feladata az, hogy az egyre szűkülő gazdasági helyzetben talpon maradjon, és fejlődjön, szolgáltatásait bővítse, a növekvő feladatokat elvégezze.

Úgy látom, -és bízom benne, hogy jól-,hogy egy tenni akaró tagsággal mögöttünk biztosítani tudjuk azt, hogy folyamatosan , jól működjünk, és igyekezetünk a horgászokat szolgálja, természetesen vendégeivel, vendégeinkkel együtt!

Telepítéseinket márciusban keszeg -vegyes összetételben- és április első felében ponty telepítéssel kezdjük,remélhetőleg az időjárás is mellénk áll, és így nem lesz akadálya annak, hogy horgászhassunk,saját, és vendégeink kikapcsolódását szolgálva.

Kérem, látogassák honlapunkat az új címen, melyet időben közlünk.

Ehhez kívánok jó egészséget,horgászsikereket, a magam, és vezetőségünk, tagjaink nevében!

Halaink:

Ponty

Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. A bajusz által könnyen megkülönböztethető a kárásztól. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsóúszóban lévő erős bognártüske jellemzi. Az életmódjára az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Előfordul enyhén sós vizekben is (brack) de alapvetően édesvizi hal. Eredetileg Ázsiából származik de ezt többen cáfolják. Alakváltozatai közé tartozik a pikkely nélküli bőrponty és a csak néhány pikkelyt viselő tükörponty. Ritkább változata a hazánkban veszélyeztetett állatfajták közé tartozó nyurgaponty. Tudományos neve a görög küprinosz (cyprinos) és a latin karpio (carpio) szavakból állt össze. Mindkettő szó jelentése ponty. Japánul a koi szó pontyot jelent.ponty

Süllő

Egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsbanyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos. Színe élőhelyenként változó amit a víz jellege és aljzata befolyásol: a Balatoni süllők közismerten világosabbak más vizekben élőkhöz képest. Álló és folyóvizekben egyaránt előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ezt a nevet a szájában levő 4 darab kapófogairól kapta (2 felül, 2 lent) melyek segítségével zsákmányol. Egészen az 1700-as évekig arról spekuláltak, hogy a süllő valami hibrid fajta, a csuka és a sügér keveréke lehet. Ezért adta neki a svájci zoológus Gessner az 1500-as években a Lucio-perca nevet ami “csukasügért” jelent. A leírásában többek között a következőt olvashatjuk: “Ennek a különleges német halnak a feje egy csukáé de a testének többi része meg egy sügér”. A tudományos nevét nem régen cserélték le Stizostedion lucioperca-ról Sander lucioperca-ra.sullo

Amúr

Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Gazdasági szempontból nagy jelentőségű halunk. A ponty mögött a távol-keleti származású busákkal együtt a halastavi termelés második vonalába tartozik. Jól fejlődik a dús növényzetű holtágakban, de szívesen telepítik horgászvizekbe is, mert kedvelt sporthal. Kis zsírtartalmú húsából kitűnő halételek készíthetők. Megnyúlt testű, hengeres, oldalról enyhén lapított torpedó formájú, rendkívül izmos hal. Feje a testéhez képest kicsi. A száj félig alsó állású, a szájnyílás hátsó része enyhén lefelé lejt. Az ajkak jellegzetesen vastagok és kemények. A nagy szemek a megszokottnál alacsonyabban vannak. A széles homlokon az orrnyílások és a száj között sekély bemélyedés található. A robosztus test viszonylag kicsi úszókat visel. Pikkelyei nagyok, vastagok és kemények, kaudális peremüket sötét szegély övezi, ettől testén félholdakból álló mintázat látható. Háta zöldesbarna, oldala aranysárga, hasa piszkossárga színű. A mellúszók vörhenyesek, a többi úszó sötétszürke.amur

Márna

Nyílthólyagu halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem. A márna Európa számos édesvizében őshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten. Hazánk vizeiben két faja él, egyik a rózsás márna a másik a Petényi márna. A Petényi márna tiszta vizű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A rózsás márnától igen könnyű megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farok úszó vonalát. Sebes folyású, oxigénben gazdag, mély vizeket kedveli. A teste izmos, nyúlánk és hengeres, oldalról enyhén lapított. A szája alsó állású 2 pár bajuszszállal és húsos ajakkal. Zöldesbarna a háta és zöldes-fehéres testén apró pikkelyek vannak. A hasa sárgásfehér, úszói vöröses színűek. Az ún. márna szinttáj jellemzője a kavicsos aljzat, közepes átlátszóság, gyors áramlású szakaszok.marna

Csuka

Lapos fejő őshonos ragadozóhal ami szinte valamennyi édesvízünkben megtalálható a hegyvidéki patakok kivételével. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Színét meghatározza környezete és vizenként nagyobb eltérések is lehetnek. Hasa fehéres, úszói is tarkák. A leggyakoribb kinézet a sárgászöld, halványan csíkozott test. Feje lapos, orra a kacsa csőrére emlékeztet. Szája hosszúkás amiben tűéles fogak helyezkednek el. Falánk ragadozó, áldozatára gyorsan, lesből, takarásból támad, és ritkán hibázik. Ha mégis elvéti a támadást az első mozdulatra akkor nem üldözi áldozatát. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül nincs menekvés. Nagyobb példányai esetlegesen, ritkán fürdőzőket is megharaphatnak, sekélyebb vizekben.csuka

Balin

Békés fajtájának meghazudtolója, mert hiába tartozik a pontyfélék családjába mégis ragadozó. Izmos és nagy testén vörhenyes uszonyok vannak amik az ívási idő alatt kivörösödnek. A háta sötétzöld néha arany vagy ezüst szinárnyalatokkal. Az testének oldalai ezüstfehér színben csillognak és a hasa fehér. Szemei kicsik de látása igen jó és szája fogatlan, felfelé nyíló. Kisebb méretű pikketyeit a sötét szélük jellemzi. A balin rendkívül érzékeny a szennyeződésekre és a természeti változásokra. Szinte egész Európában megtalálható Dánián és Anglián kívül ahol a balin teljesen kipusztult. Kelet Ázsiában is honos és Iránban is sikeresen honosították. Előfordul a félig sós vizekben is.balin